NKA Pályázati azonosító: 449121/01462
A LOVAGKIRÁLY CÍMŰ KÖNYV ÉS MELLÉKLETEINEK, KOVÁCS ISTVÁN: ŐSEINK ÉS A SZŰZANYA TISZTELETÉRE CÍMŰ VERSESKÖTET ÉS SZABOLCS MEGYE CÍMERGYŰJTEMÉNYE KIADÁSÁRA
A Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület, mint projektgazdaként az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő a Nemzeti Kulturális Alap által támogatott projekt keretében a 449121/01462 pályázati azonosító számú, „A LOVAGKIRÁLY CÍMŰ KÖNYV ÉS MELLÉKLETEINEK, KOVÁCS ISTVÁN: ŐSEINK ÉS A SZŰZANYA TISZTELETÉRE CÍMŰ VERSESKÖTET ÉS SZABOLCS MEGYE CÍMERGYŰJTEMÉNYE KIADÁSÁRA” című sikeres pályázatunkat a tervezettnek megfelelően valósítottuk meg.
A Lovagkirály emléke közös épített, kulturális és természeti örökségünk, valamint népi hagyományunk meghatározó eleme, számos Kárpát-medencei település méltán büszke ma is Szent László kultuszára. A Szent László-kultusz Kárpát-medencében való elterjedése, valamint az a tény, hogy a Szent László-legenda ábrázolásai nemcsak a trianoni Magyarországon, és nemcsak Erdélyben találhatók meg, bizonyítják a középkori Magyarország egységét – kulturálisan és közösségi értelemben is.
Közös kutatómunka eredményeképpen, a Hierotheosz Egyesület, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat az Iskola Alapítvánnyal együttműködésének köszönhetően jelent meg a Lovagkirály című színvonalas szakmai kötet, mely összesen ötvennégy Szent Lászlóhoz kötődő Kárpát-medencei település értékeit mutatja be, valamint egy átfogó tanulmányban ismerteti a Szent László legenda ábrázolásmódjait (falképeit). A kulturális örökségünk védelme és továbbadása mellett a természeti örökség bemutatása helyet kap a kötetben, hiszen a Szent László-legendák sok esetben természeti képződményekhez is kapcsolódnak. A kötetben megismerhető Szent László emlékek szépen modellálják, hogy nemcsak az egyházi közeg – katolikus, evangélikus, református és unitárius templomaink -, hanem világi helyszínek – várak és otthonok -, sőt sokszor emlékezethellyé vált települések és tájak is jelzik a lovagkirály kultuszának létezését, örökségét, mely összeköti a Kárpát-medencében élőket. A kötet számos olyan Kárpát-medencei középkori emléket, templomot, falfreskót mutat be, amelyek a magyar közönségnek eddig teljesen ismeretlenek voltak (Nyitrakoros (Krušovce, SK), Debrőd (Debraď, SK), Kövi (Kameňany, SK), Ruszkin (Ruskinovce, SK), Újhelyszentpéter (Novo Mesto, HR), így ezen települések kutatása, szakmai feldolgozásuk, a kutatások eredményeinek bemutatása nemcsak a hazai és nemzetközi nagyközönség részére, de a tudományos szféra számára is hiánypótló. A téma kiapadhatatlan, e kötet egyik tanulsága, hogyan alakul folyamatosan: bővül a Szent László emlékek korpusza.
A Lovagkirály című könyv az első kiadásához képest három új kutatási helyszínnel – Palágykomoróc, Marosvásárhely, Nagyajta, így immár Kárpátalját is bevonva – kibővített változatának 1000 példányban történő újranyomtatását végeztük el a projekt keretében. A projekt keretében készült, az új kutatásokkal kibővített Lovagkirály című könyv 2021. december 16-án Kisvárdán került bemutatásra. Ezentúl még egy könyvbemutatót tervezünk 2022 őszén Budapesten.
A projekt keretében került kiadásra Kovács István „Őseink és a Szűzanya tiszteletére” című verseskötete 300 példányban. Az Árpád-házi királyok eszményeivel összhangban, a Szent királyokhoz, Szent Lászlóhoz, Szent Istvánhoz, és a Magyarok Nagyasszonyához intézett fohászokat, hazaszeretetre nevelő és nemzeti összefogásra buzdító költeményeket tartalmazó verseskötet ma is aktuális megoldásokat kínál az élet kihívásira, hirdeti a küzdés és az összetartozás fontosságát, művei középpontjában felebaráti szeretet áll. A könyv ünnepélyes bemutatója 2021. július 13-án A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban Nyíregyházán, 2021. július 20-án Máriapócson településen került megszervezésre.
Különös jelentőséggel bír Szent László személye Szabolcs–Szatmár–Bereg megyében, hiszen az általa összehívott és elnökölt 1092-es szabolcsi zsinat a megyei identitás szerves része és számos település is kötődik a Lovagkirály kultuszához. A Szent Lászlóhoz tartozás és vármegyei identitás emiatt nálunk összekapcsolódik. A Szent László királyunk által megalapozott dicső múltra épített identitás megerősítése céljából a projekt keretében megjelentetni kívánjuk Szabolcs–Szatmár–Bereg vármegyéinek címergyűjteményét, ezáltal emléket állítva annak az államszervező munkának, amelyet az Árpád-házi királyok, közülük is leginkább Szent István és Szent László végzett.
A Nemzeti Kulturális Alap támogatásának köszönhetően megjelent illusztris kötet széles szakmai összefogással készült. A szerzők, Avar Anton és C. Tóth Norbert a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának főlevéltárosai elismertek a medievisztika és a heraldika területén. Avar Anton már letette 2020-ban a névjegyét a Magyar Nemzeti Levéltár Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltára által kiadott kötettel, amelyben az Országos Levéltárban lévő beregi címeresleveleket dolgozta fel. Most különleges válogatási szempontot választott: a magyarországi közlevéltárakban lévő, Szabolcs vármegyében kihirdetett címeresleveleket gyűjtötte össze. Az ismert 62 mellé újabb kutatásának eredményeként még 2 oklevelet is fellelt. Az illetékes levéltárak hivatalosan hozzájárultak az általuk őrzött oklevelek közléséhez.
Nagy Attila tördelő kreatív megoldásainak köszönhetően a kötetben megjelenik a teljes oklevél, megmutatva, hogy ezek az évszázados források nemcsak tartalmukat tekintve érdemesek a megismerésre, hanem már-már képzőművészeti alkotások is egyben. A bilingvis kötetben a rövid regeszta magyarul és angolul is tájékoztat az adományozóról és az adományozottról, szükségszerűen feltüntetve az eredetiséggel szemben felmerült aggályokat.
Az armálison található címerképet külön is kiemeli a szerző és megadja a címer pontos, szakszerű leírását. Az oklevél, így a címerleírás is latin nyelvű, ez utóbbi magyarra fordítva is olvasható. A műnyomó papírnak is köszönhetően a színes címerek, sőt maga az armális is szemet gyönyörködtető. A vizuális élményt fokozza a technikai megoldások sora, valamint az is, hogy az oldaldizájnt nem bontja meg se lábjegyzet se irodalomjegyzék, ezek a kötet végén kaptak helyet.
A címerközlés elé Avar Anton magyar és angol kétnyelvű rövid bevezetést írt a nemeslevelekről, mint történeti forrásokról. Az armalisok történelmi közegének ismertetése azonban a középkort kutató és jól ismerő tudósra várt. A feladatot C. Tóth Norbert vállalta fel. Röviden és vázlatosan bemutatja a címeres nemeslevelek birtokosait, Szabolcs vármegye nemességét. Tanulmányának összefoglalója angolul is olvasható.
A kézirat lezárásakor a munkacím a tartalomhoz pontosabban illeszkedően változott meg.
A kötet kéziratának összeállítása a tervezetteknek megfelelően, határidőre elkészült. A munka koordinálását, a szerkesztés feladatát a megyei levéltár igazgatója, Kujbusné Mecsei Éva látta el. Szintén helybeli az egyik lektor, a szabolcsi nemességet jól ismerő, elismert régész, a megyei hatáskörű múzeum nyugalmazott igazgatója, Németh Péter, mint ahogy a korrektor, Galambos Sándor nyugalmazott főlevéltáros is. A heraldikai lektor Kurecskó Mihály budapesti főlevéltáros volt. A szép fotókat a szakmai partner, a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának munkatársai készítették.
A 400 példányban elkészült kötetből a köteles-, szerzői, ajándékpéldányokat az illetékeseknek folyamatosan juttatjuk el. A könyv ünnepélyes keretek között tartott bemutatója 2022. március 18-án a Megyeházán volt.
A további bemutatók, ismertetők folyamatosan jelennek meg. A kiadványokon az NKA logóját a szerződésben lévő módon és formában jelenítettük meg.
Nyíregyháza, 2022. június 20.
