beszéljünk kórusban, Magyar és lengyel politikusok közösen méltatták a két nemzet évszázados barátságát Sárospatakon
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke úgy fogalmazott: a magyar Országgyűlés és a lengyel szejm együttműködése példaértékű, és a kétoldalú kapcsolat erősítését szolgálja a Kárpátok régiójának összefogása is. Mint mondta, a közép-európai regionális kezdeményezések egyik fóruma ez a mostani konferencia, „szeretnénk közvetíteni az európai döntéshozók felé”, hogy távol Brüsszeltől mi is szeretnénk fejlődni. Lezsák Sándor felidézte a magyar-lengyel kapcsolatok több évszázados történelmét, szólt arról, hogy ez év márciusában Marek Kuchcinskival közösen avatta fel Varsó Bemowo kerületében Petőfi Sándor mellszobrát.
Marek Kuchcinski, a szejm, a lengyel parlament alsóházának alelnöke arról beszélt, hogy a közép-kelet-európai országok, amióta az unió tagjaivá váltak, jelentős fejlődésnek indultak. Kifejtette: a magyar és a lengyel állam közötti együttműködés kiváló, ugyanakkor meg kell erősíteni a közép-kelet-európai országok parlamentjei közötti kapcsolatokat, miként a kárpáti területek közötti együttműködést is.
A lengyel politikus azt mondta: „el kellene gondolkodni azon, hogy ezen országok parlamentjei ne vegyenek-e nagyobb részt a nemzetközi, napi politikában, jó lenne, ha az Európai Unióban is hallanák parlamentjeink hangját, ez nem csak a mi államaink érdeke”. Emlékeztetett arra, jövőre lesz tíz éve, hogy Lengyelország és Magyarország visszatért az európai országok közösségébe, ez az évtized már összegezhető, vannak jó eredményeink, és várnak ránk kihívások.
Hörcsik Richárd (Fidesz), az Országgyűlés európai ügyek bizottságának elnöke a rendezvényen szintén az összefogás fontosságáról szólt. Mint mondta, külön-külön a hangunk el sem ér Berlinig, Brüsszelig, de együtt, ha „kórusban” mondjuk a problémáinkat, akkor ez a hang eljut odáig. A Kárpátok régiójának idén tízéves egyezménye meghatározhatja együttműködésünk kereteit, ugyanakkor a konkrét fejlesztések érdekében a korábbiaknál sokkal koordináltabb fellépés kell, ezért kell számba venni eszközeinket – tette hozzá.
A politikus megemlítette azt is: a 2013-as évet a magyar külpolitikában gyakran Közép-Európa évének is nevezik, Magyarország tölti be a 18 országot magába foglaló közép-európai kezdeményezés és a visegrádi négyek elnöki tisztét is. A magyar külpolitikai számára maghatározó alapelv, hogy nyílt párbeszédet teremtsen a közép-európai együttműködés esetleges akadályainak felszámolására – jegyezte meg.
Hörcsik Richárd hozzátette: 2014 januárjától, az unió következő hétéves költségvetési időszakától új időszak veszi kezdetét, a tagállamok a partnerségi megállapodásokat és az operatív programokat a közeljövőben véglegesítik, Varsóban és Budapesten is. Rajtunk is múlik, hogy a Kárpátok régióinak az érdekei megjelenjenek, legyen az infrastrukturális fejlesztés, munkahelyteremtés, vagy akár környezetvédelmi beruházás – mondta.
Seszták Oszkár országgyűlési képviselő, a Kárpátok Eurorégió Tanács elnöke a Kárpátok Eurorégió 20 éves évfordulójához kapcsolódva kiemelte a magyar-lengyel összefogás érdemeit. Húsz év telt el azóta, hogy találkozott két, egy alulról és egy felülről jövő kezdeményezés, nevezetesen a magyar Kárpátok-Tisza és a lengyel vajdaságok együttműködési szándéka, s a tagországok külügyminiszterei aláírták alapító okiratot. Az együttműködés történelmében mindig előrevittek, és meghatározóak voltak a magyar és lengyel kezdeményezések. Készül a Kárpátok Eurorégió tevékenységét elemző 20 éves ünnepi kiadvány, s a Kárpátok Eurorégió Tanácsülését 2014. február 14-én tervezzük Nyíregyházán, ahol átadom az elnökséget, nemzetközi titkárságot a lengyel félnek- hangsúlyozta Seszták Oszkár. A magyar elnökség idején számos határon átnyúló, elsősorban két, háromoldalú projektet valósítottunk meg. Kidolgoztuk és jelenleg szerződéskötés alatt áll „A határrégiók fenntartható fejlesztése a Kárpátok Eurorégió hatékony működtetésével” Magyarország-Szlovákia-Románia-Ukrajna ENPI CBC 2007-2013 Határon Átnyúló Együttműködési Program által támogatott projekt, aminek keretében az eddigi tapasztalatok, európai legjobb gyakorlatok feltérképezésével új hatékony struktúra kiépítésére teszünk javaslatot.
Az európai források segítik a határ menti térségek fejlesztését, az összefogást, viszont éppen ennek „köszönhetően” kicsit eltávolodtunk lengyel barátainktól. Számunkra elsősorban a két, három esetleg négyoldalú (magyar-ukrán-román-szlovák) projektek támogatása elérhető.
Épp ezért értettük és támogattuk a lengyel fél elképzelését a Kárpátok makrorégióra vonatkozóan.
Mint a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke kiemelte, hogy időközben a magyar megyék szerepe teljesen megváltozott, a területfejlesztés lett a fő feladat. Igyekszünk összhangba hozni a megyei fejlesztéseket a határ menti, határon átnyúló fejlesztésekkel, azokat folyamatosan egyeztetjük. Készül a fejlesztési koncepciónk, ezzel összhangban a 2014-2020 megyei külügyi stratégia. Aktívan részt veszünk a 2014-2020 időszakra vonatkozó tervezésben a magyar-román, magyar-szlovák és az ENI (magyar-szlovák-román-ukrán) programozásban, annak előkészítésben.
Ma is találunk közös célokat, igaz azok már alapvetően mások, mint 20 éve, az együttműködés ugyanakkor ma is eszköz, egy keret számunkra, és segítheti közös problémáink közös megoldását.
Külön üdvözölte a magyar-lengyel baráti kapcsolatokat ilyen magas szintű újjáélesztését, a Krynica Zdrójban megalakított Közép- és Kelet-Európai interparlamentáris közgyűlés tevékenységét.
