Carpathian Euroregion

A Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület Működési Terve

1. Bevezetés
 
"Az egyesület működési terve bizalmas adatokat tartalmaz, az egyesület kizárólagos tulajdonát képezi. A működési tervbe az egyesület alapító tagjain kívül harmadik személyek kizárólag az egyesület elnöksége, felügyelő bizottsága és az ügyvezető beleegyezésével nyerhet betekintést. A dokumentum bármely részének sokszorosítása, közzé tétele, az egyesületi céloktól eltérő bármely egyéb felhasználása az egyesület vezető tisztségviselőinek közös engedélye nélkül bármilyen formában tilos."
 
Az egyesület teljes neve: Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület
Működési területe: A Kárpátok Eurorégió Magyar Tagozatának működési területe
Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.
Elérhetőségek:

Tel./fax: +36 42 312 603

www.carpathianeuroregion.com

Alapítás éve: 2001
 
Az egyesület olyan, önkormányzattal rendelkező, közhasznú tevékenységet folytató, pártsemleges társadalmi szervezet, amely célkitűzéseiben meghatározott céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott alapszabály szerint működik.
2.  
A Kárpátok Eurorégió interregionális együttműködési szervezet Magyar Tagozatának keretein belül létesített "Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület" megalakulásának előzményei, a Kárpátok Eurorégió történetének és tevékenységének rövid bemutatása, perspektívái
  2.1 A KE helyzete
    2.1.1 Megalapítása mögött húzódó szándék:
   
Megalapítása (1993) alapvetően politikai indíttatású volt, elsődleges céljaként a térség politikai stabilitásának megszilárdítását, a tagterületek politikai döntéshozói között meglévő-kialakítandó kapcsolatok ápolását, fejlesztését, az adott területen élő emberek életminőségének javítását jelölték meg. A Kárpátok Eurorégió akkor megfogalmazott missziója a következő: az itt élő emberek életminőségének javítása; a béke megőrzése; a határmenti területeken élő lakosság közötti jó kapcsolatok kialakítása, megőrzése; a határok elválasztó szerepének csökkentése; a határok átjárhatóságának biztosítása.
    2.1.2 Megalapítása után végzett tevékenység:
   
A fentieknek megfelelően a KE keretei között végzett tevékenység a kezdetekben részben különbözött a mai meghatározások szerint klasszikus határmenti együttműködés tevékenységi területeitől (intézményközi kapcsolatok kiépülésének kezdeményezése és támogatása; elhelyezkedéséből adódó indikátor jelleg - a teljesség igénye nélkül - a gazdasági fejlődés, közigazgatási harmonizációs folyamatok és a stratégiai tervezés terén).
A tagterületek kormányai a '90-es évek elején a KE puszta létrehozásával nyilvánították ki motivációikat: a további munka irányvonalai az előbbi szándék nemzetközi képviseletén és demonstrálásán kívül nem összpontosult elégséges gyakorlati tevékenységre a munkabizottságok megalakításán kívül, bár ezek a csoportok megfelelő szervezeti háttér és színvonalas finanszírozás híján nem képesek igazán hatékony tevékenységre.
Bár Alapszabálya a nyugat-európai eu(ro)régiók felépítési és működési mintáit követte, az ahhoz kapcsolódó célok másmilyenek voltak a közösségben megalakult-megalakuló eu(ro)régiókétól (ld. az Alapszabály vonatkozó szakaszait, a régebben működő nyugat-európai és a manapság hazánkban megalakuló eurorégiók célkitűzéseivel és eszközrendszerével összehasonlítva).
2.2   A Kárpátok Eurorégió és a nyugat-európai (közösségi) típusú eu(ro)régiók összehasonlítása
    2.2.1 Megalakításuk mögött rejlő és működésükkel összefüggő különbségek:
   
A nyugat-európai eu(ro)régiók létrehozásának oka sokkal prózaibb volt, mint a KE esetében. A motiváció lényegében az '50-es évektől kezdve olyan határmenti területeken működő, intézményes keretek közötti együttműködés kialakítása és fejlesztése volt, amelyet az egységesülő Európában újonnan megformálódó igények szültek, illetve a újonnan körvonalazódó financiális lehetőségek legjobb hatásfokú kihasználása vezérelt. Az integráció, a közös európai gazdasági-társadalmi tér életre hívása olyan új eszközöket igényelt, amelyek helyi szinten megfogalmazódó problémákra helyi megoldásokat kínáltak, mindemellett egyre nagyobb mértékben támaszkodva központi (előbb kormányszintű és regionális) pénz- vagy támogatási forrásokra (később kohéziós és strukturális alapok, közösségi kezdeményezések). A '90-es évek legelejétől működésbe lépett Interreg, illetőleg az 1994-től (folyamatosan módosuló-formálódó eljárási rend alapján) működő PHARE CBC programok (ld. Előcsatlakozási Alapok) új fejezetet nyitottak a "projektszemléletű", az együttműködést részben pénzszerzési mechanizmusnak tekintő, a helyi lakosság életszínvonalán ilyen formán javítani kívánó ún. határmenti együttműködésnek. A nyugat-európai eu(ro)régiók ilyen, eleve fejlettebb gazdasági alapokon nyugvó, később a strukturális és kohéziós alapokból megerősödött, stabilizálódott, önerőt kiállítani képes, fejlettebb területeket ölelték fel, elsősorban kis földrajzi kiterjedés alapján. Ennek oka a minél homogénebb problematikával és megoldási lehetőségekkel, a helyi lakosságba "kódolt", szükségképpen és egészséges - kölcsönös - érdekeken nyugvó együttműködést feltételező területek egy adott eurorégióba tömörülése - így más csatornákon keresztül mutatták be az új egységben és aspektusokban felvillantható fejlesztési célokat, a támogatás iránti igényt a határok két oldalán élők széleskörű támogatásával gazdagítva. A projektek alapjául szolgáló programok így tulajdonképpen szétdarabolt és diverzifikált állami támogatásokként is felfoghatók, amelyek más szemléletmódot indukálva versenyeztették-versenyeztetik az eu(ro)régiókat a közös európai fejlesztési irányvonalaknak és prioritásoknak megfelelően. Amikor is a projektek hálózata és egymással való összefüggése nem csupán a különböző programok homogenizáló hatásai miatt alakult ki, hanem maguk a projekteket kidolgozók és lebonyolítók érdekszövetségeiből adódóan is, mivel egy kialakult partnerrendszerre (ami eleve homogén jellegű partnereket feltételez) támaszkodva sok fölösleges és kockázatokkal járó munkát takaríthatnak meg egy-egy fejlesztés kivitelezésével kapcsolatban (ld. Ötlet- és Forráscentrikus projektalkotási módszerek). Egy ilyen közegben az adott financiális lehetőségek (ti. programok, közös alapok, fejlesztési bankok) tökéletes ismeretében, a helyi problémákból és fejlesztést igénylő területek jellegétől meghatározott célokat megvalósítandó, a legkézenfekvőbb megoldás és keret az egyre divatosabb regionális együttműködési keret megteremtése volt.
Ebben a keretben pedig a leghatékonyabb tevékenységi forma az ún. CBC projektek és programok fejlesztése és menedzsmentje, lebonyolítása, az adott területen élőkre kifejtett pozitív hatásainak a kidomborítása, mérhetővé tétele későbbi referenciaként felhasználhatóan. Így a produktív, kézzelfogható és szemmel látható eredményeket indukáló gyakorlati munka lett az eu(ro)régiók jellemzője is, eredményességük fokmérője, a határmenti területek fejlettségének javításán túl még több támogatás (ti. a programokból megítélt projekttámogatás, az ET és EP, illetve egyéb EU-s struktúrák részéről lobbitámogatás) elnyerésének záloga. Ez az a cél, amelynek a megvalósítása leginkább az eu(ro)régiók létrehozásával és közegként történő felhasználása révén vált-válik egyre hatékonyabban megvalósíthatóvá.
A fentiek hátteréül a határmenti területi - így adminisztratív - egységek együttműködése többszintű fejlődési folyamat során formálódott, amelyek a Kárpátok Eurorégióval kapcsolatos megállapítások szempontjából rendkívül lényegesek. Három, részben párhuzamosan folyó fejlődési-átalakulási szintről van szó - mindegyik alapvető motivációja az az igény volt, amelyet a határmenti területek nyilvánítottak ki együttműködésük gátjainak lebontása terén. Ezek között a leglényegesebbek a következők:
   
  • a nemzeti határok által megtestesített közigazgatási, tervezési, törvényi-szabályozási különbségek;
   
  • megfelelően összehangolt infrastrukturális fejlesztési tevékenység (pl. útépítés, közintézmények, környezetvédelem, stb.);
   
  • képzések és képzettségek kölcsönös elismerésének hiánya, ami elsősorban a munkaerő szabad áramlásának vetett gátat;
   
  • kölcsönös nyelvismeret hiánya.
   
Ezeknek a különbségeknek a kiküszöbölését, a szabályozási háttér harmonizálását érintő kezdeményezések helyi szintről indultak ki, a központi kormányokhoz megküldött javaslatok, közös projekttevékenység formájában megnyilvánulva. Így alakultak ki a közös és összehangolt érdekek alapján meghatározott prioritások, amelyek mentén már több évre tervezhetővé váltak a tevékenységek a határmenti területek összefogásában. Kialakultak a határmenti együttműködéseket támogató (CBC) programok, amelyek jelentős pénzforrásokat mozgósítottak a fenti kezdeményezések finanszírozásához. Utolsó fázisként a vonatkozó "európai" dokumentumok az európai integráció és az uniós bővítés alapján elkezdődött csatlakozási folyamat több olyan országot is érintett, amelyek nem tartoztak a nyugat-európai közösséghez. Emiatt manapság kétféle határmenti együttműködési szempontból fontos határszakasz típust különböztetnek meg: a régi és új CBC határokat; az előbbi alatt a mostani uniós belső és külső határokat, az utóbbi alatt az uniós külső határszakaszokat és a csatlakozó - harmadik - országok közötti határszakaszokat értik.
A fenti területeken lévő régiók nem csupán egymással kezdeményeztek együttműködéseket, hanem más régiókkal és határmenti területekkel is, amelyek hasonló érdekterülethez tartozta. Ez a bővebb, együttműködési motiváció szerinti területi meghatározás alkalmazható az eu(ro)régiók esetében, amelyek nem feltétlenül csak - bár jobbára kizárólag - határmenti adminisztratív egységeket tartanak számon tagjaik között. Tágabb együttműködési lehetőséget jelentenek, de mégis csak interregionális együttműködési alapon. Az előbbiekkel párhuzamosan a megfelelő érdekérvényesítő tevékenységek és az európai integráció előrehaladása újfajta támogatási forrásként szolgáló programok megalkotását tette szükségessé: ezek az ún. Közösségi Kezdeményezések szolgáltak a régiók ilyen jellegű tevékenységeinek finanszírozására, egyfajta decentralizált támogatási szisztéma alapján, ami összességében véve úgyanúgy szolgálta a központi kormányzatok érdekeit is, mint az ehhez megfelelő kompetenciákkal rendelkező adott területekét, régiókét. Ezért leszögezhető az, hogy a régiók részéről kialakult, akár csupán interregionális vagy éppenséggel euroregionális tevékenységek keretein belül megvalósuló együttműködések finanszírozásában jórészt a régiók érdekképviseleti ereje mentén vesznek részt a központi kormányzati struktúrák, illetőleg maga az Európai Unió intézményrendszere is. Következésképpen a Közösségi Támogatások nem az eu(ro)régiókat finanszírozó programok, hanem a régióknak a fenti kétféle keretben folyó együttműködését támogatja. Ezek között van eu(ro)regionális is, attól függően, hogy a kérdéses régió vagy hasonló statisztikai jellegű terület tagja-e egy-egy eu(ro)régiónak. Természetesen ezeknek a programoknak az eljárási rendje meghatározza azokat a megfelelő kompetenciákat, anyagi feltételeket, stb. is, amelyek mentén a területek részt vehetnek, illetve képesek részt venni a határmenti és/vagy interregionális együttműködésekben.
    2.2.2 A különbségek értékeléséből adódó, a Kárpátok Eurorégió céljainak és tevékenységének átalakítását eredményező, változtatást illető szükségszerűségek:
   
A fentiek szerint tehát a Kárpátok Eurorégiót illető kritikák és elmarasztaló vélemények azokból a szükségszerű hiányosságokból fakadnak, amely az előző bekezdésekben leírtak szerint a KE hátrányát jelentik. Az az elvárás, miszerint a KE keretein belül folyó tevékenység nem eléggé produktív, a helyi intézmények, tagszubjektumok nem érzékelik kellő mértékben annak eredményeit és hasznát, azért hibás, mert az előbbieket elfogadva léteznie kellene egy olyan működési keretnek/közegnek is, amely révén a bírálatként elhangzott hiányosságok pótolhatók volnának. Mert míg azok a közegek, amelyek eredményesen pályázva euró milliókat nyernek különböző programjaik megvalósítására, pályázásra alkalmas struktúrával rendelkeznek, tagterületeik erőiket, anyagi adottságaikat, befolyásukat és kapcsolataikat egyesítve tevékenykednek, lobbiznak saját és egymás érdekeiért, addig ez a KE esetében nem fedi teljes mértékben a valóságot.
    Az eredményes és produktív tevékenység látható eredményekkel járó elvégzéséhez a következő 6 feltételnek kell teljesülnie:
    - megfelelő szervezeti alap megteremtése (a pályázásra alkalmas háttér - egyesület, kht, stb.),
   
- az egyébként is adott célok megvalósítására - a szervezeti alap kereteit kihasználni képes - megfelelő szakembergárda tevékenysége garantált kompetenciákkal, önállósággal és mozgástérrel;
   
- az eleve adott tagdíjháttérre támaszkodó önálló gazdálkodási alap, financiális háttér, ellenőrzött, periodikus tervezésű költségvetés alapján (működési költségek, önerő biztosítása pályázatokhoz, a financiális háttér gyarapíthatóságának biztosítása - támogatói kör kialakításával, szponzorációs díjakkal, bevételt eredményező tevékenységekkel, stb.);
 
- a meglévő kapcsolati tőke hasznosítására és kamatoztatására alkalmas önálló cselekvési tér a tagszubjektumok hasonló kompetenciákon nyugvó támogatása mellett kétoldalú megállapodások formájában;
 
- állandó kontaktus, eszmecsere és tevékenység-összehangolás a tagszubjektumok érdekeinek leghatékonyabb érvényesítése végett a meglévő és a jövőben kialakítandó két- és háromoldalú együttműködések szem előtt tartásával és támogatásával;
  - állandó működési háttér (infrastruktúra, személyi állomány, stb.).
 
A fenti kritériumok teljesülése esetében konkrét pályázati pénzek megszerzésére alkalmas struktúra fejleszthető ki, ami egyfajta gyakorlati koordináló funkciót, információszolgáltatást és folyamatos pályázási tevékenységet végez a tagterületek megfelelő intézményeivel együttműködve (fejlesztési ügynökségek, szakintézmények, kkv-k, civil szervezetek, önkormányzatok, stb.). Az előbbiek létrehozása (a) azzal a páratlan kompetenciával, ismeretanyaggal, kapcsolati tőkével párosulva; (b) olyan fórumokat a meghatározott célok érdekében felhasználva; (c) olyan közegben válna kivételesen hatékonnyá, amely a tagszubjektumok (megyék, megyei jogú városok) számára egyébként nem lenne elérhető. Mindez arra a majd' 10 éves képviseleti tevékenységre, ismertségre és elismertségre épülhet, amely a Kárpátok Eurorégió sajátja a nemzetközi euroregionális palettán, egy rendkívül fontos, stratégiai jelentőséggel bíró terület egybefogásával - a nyugati struktúráktól átvehető (és irigyelt) funkcióit betöltve a régi, nem projektszemléletű tevékenységi formákkal is ötvözve, így kivételesen hatékony mechanizmust eredményezve. Ehhez a Kárpátok Eurorégióban megfelelő célok alapján és szervezeti egységekben célszerű a modern szemléletben végzendő munkát elképzelni. Olyan, a szervezet jellegéből, tagterületeinek érdekeiből adódó tevékenységet kell kifejtenie, ami a következő, a teljesség igénye nélkül felsorolt területeket jelenti:
 
  • el kell érni azt, hogy a kelet-közép-európai térség esetében elinduljon egy olyan programfejlesztési tevékenység, amely a keretein belül történő finanszírozási célokat ennek a konkrét területnek a helyi adottságai és az ott meghatározott prioritások figyelembe vételével végzi (egy ilyen programnak, ami egy új Közösségi Kezdeményezés alapja lehet, a fejlesztésében konzultáns együttműködő partnerként a kezdetektől részt kell venni);
 
  • be kell kapcsolódni azokba a program ko-ordinációs tevékenységekbe, amelyek a ma létező és működő, erre a térségre vonatkozó támogatási formák közötti átjárhatóságot - még ha csupán korlátozott mértékben is - kívánja megteremteni (ezek a PHARE, TACIS CBC programok és a később pl. Magyarország számára is elérhetővé váló Interreg CBC program is);
 
  • ehhez javaslatokkal kell szolgálni a szükséges intézményi-szervezeti-törvényi feltételek megteremtését illetően is, hiszen "mi tudjuk", mik az e téren legnagyobb hiányosságok (ld. a köz- és magánjog hatálya alá eső szervek legális, aktív és megfelelő súlyú hivatalos részvétele a határmenti együttműködésekben, a CBC és interregionális projektek keretein belül is).
 
A fentiek figyelembe vétele mellett még nagyobb jelentőséget kapnak a Nyíregyházán 2001. február 02-án megtartott Magyar Tagozati ülés során elhangzottakból levont konzekvenciák:
 
  • a Kárpátok Eurorégióval kapcsolatban rendszeresebb, szélesebb körű és aktívabb médiaszereplést kell elérni (rendszeres TV és rádióműsorok regionális, városi, megyei médiákban, cikksorozatok, stb.);
 
  • a lehető legtöbb PR jellegű kiadvány megjelentetése szükséges, hogy az eurorégió "eladhatóbb" legyen mind a Magyar Tagozat tagjainak (megyék, városok), egyéb magyarországi közegeknek (minisztériumok, egyéb kormányzati és civil szervek), mind a külföldi szervezeteknek és struktúráknak támogatás, együttműködés, stb. kialakításának céljából;
 
  • a megyei és városi vezetőket érdekeltté kell tenni abban, hogy részt vegyenek a KE életében;
 
  • a szervezetet közelebb kell vinni a lakossághoz, amelyet rendezvényekkel, fórumokkal, találkozók megszervezésével lehetne elérni (ez az egyik lehetőség arra, hogy a vezetőket intenzívebben be lehessen vonni a tevékenységbe, annak támogatásába);
 
  • a kisebb-nagyobb eurorégiós rendezvényeket lakosság-közeli programokkal kell összekötni;
 
  • az egyébként is meglévő megyei-városi kapcsolatrendszert megerősítő funkciókat kell kialakítani, hogy ne konkurrenciaként, funkciótlan intézményként tekintsenek a szervezetre; alternatív lehetőségeket kell felmutatni, amelyek egyértelműen az euroregionális háttérből következnek, következésképpen más közeg számára nem elérhetők;
 
  • aktív pályázási tevékenységgel konkrét hasznok csapódhatnak le a tagterületeken, a vezetők szemszögéből is erősebb alapot megteremtve.
 
A fentiek nyújtottak hátteret ahhoz a szervezési munkához, aminek eredménye a Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület megalakítása volt. Ez a szervezeti forma alkalmas az előbbiekben megfogalmazott célok elérésére, megfelelő hatékonyságú tevékenységek kialakítására, projektek, pályázatok fejlesztésére, menedzselésére és (a) a működési támogatások legmegfelelőbb felhasználására; (b) az általa nyújtott szolgáltatások könnyebb "értékesítésére", így az egyesület működésének biztosabb anyagi hátterének megteremtésére; (c) későbbi fejlesztések hátterének biztosítására.
 
2.2.3 A Kárpátok Eurorégió további munkájának reformja a következő javaslatok és alapkérdések nyomán történik meg:
 
  • Milyen elvárásokat fogalmaznak meg a tagönkormányzatok a Kárpátok Eurorégió működésével kapcsolatban?
 
  • Milyen közreműködés és hivatalos támogatás szükséges a Magyar Tagozat részéről az előbbiek megvalósításához?
 
  • Milyen javaslatok merülnek fel részükről?
 
Ezek a kulcsmegállapítások és kérdések jelentik a konszenzus elérhetőségét az eurorégió megfelelő hazai szervezeti és hivatalos (intézményi) támogatási hátterének kialakításához, amely révén egyrészről a Magyar Tagozat aktív tagterületeinek mindennemű érdekképviseletéhez, másrészről az e téren szükséges és előnyös külföldi partnerhálózat aktív együttműködésének új mederbe tereléséhez kívánatos módon hozzájárulhat. Ezek alapján a későbbiekben (2.3.b és 2.3.c pont) felsorolt külföldi partnerekkel való együttműködésre kínálkozik reális esély.
2.3
Európai integrációs keretekben kezdeményezhető kapcsolatfejlesztésre, illetve -felvételre irányuló tevékenységek stratégiai háttere, áttekintése
 
2.3.1
A Kárpátok Eurorégió Magyar Tagozata terveinek és céljainak kettős megközelítése, figyelembe véve közös érdekeinket nemzetközi partnereinkkel
 
  2.3.1.1

Interregionális együtműködés

   
A már létező együttműködésre építve, figyelembe véve a KE Magyar Tagozata tagmegyéinek határmenti elhelyezkedését, szélesebb körű és hivatalos tevékenységek kezdhetők el a jövőben kölcsönös érdekek alapján, olyan területeken, mint pl. a gazdaságfejlesztés (IT-üzleti infrastruktúra fejlesztés, kis- és közép- vállalkozások, EU-s ügyek, intézményi együttműködés, kulturális kapcsolatok, stb., illetve a képzés terén, de nem mint elsődleges cél, hanem mint eszköz). Tekintettel arra, hogy szélesebb körű tevékenység alakulhat ki, esetlegesen több szereplőt is magában foglalva (az intézményi, gazdasági, szociális, stb. területekről) kialakulhat a valóságos szükséglete annak, hogy megteremtődjön a régiók közötti eurorégiós együttműködési tevékenység szilárd bázisa. A régiók érdekeltjei között szilárd és hosszú távú bázis alakul ki a fejlesztés, a lebonyolítás és a régióink közötti új együttműködési területek programozása terén.
 

2.3.2 Az együttműködés formái és eszközei  
 
Mivel a térség külkapcsolataiban résztvevő helyi szereplők tevékenysége között szükséges a folyamatos egyeztetés megteremtése az eredményesség növelése érdekében, az együttműködések kialakítását és fejlesztését, a kapcsolatfelvételtől a konkrét tevékenységek megalapozásáig jól felépített információs csatornák irányába javasolt terelni (információ áramoltatás, a tevékenységek és azok támogatásának előkészítése, megszervezése, stb.). Ebben az eurorégió részéről megfelelő partnerré válhat egy új, 2001-ben bejegyezett közhasznú civil szervezet, a Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Egyesület.
Új szervezetként - mintegy tíz éves eurorégiós együttműködési tapasztalatra építve - megfelelő eszköz lehet az ilyen jellegű tevékenységek összefogására, tekintettel arra, hogy közvetlen kapcsolatai vannak a KE Regionális Fejlesztési Munkabizottságával és Magyar Nemzeti Irodájával. Hatékony szerepet tölthet be regionális és euroregionális szinteken egyaránt. Megalakulásának oka - tevékenységi céljai mellett - egy politikai céloktól mentes, független szakmai tevékenység megalapozása és annak gyakorlati működtetése.
A szóban forgó Egyesület tevékenységi területét a KE magyarországi tagmegyéi adhatják, természetesen a KE-n belül már kialakult kapcsolatok révén az egész eurorégiós térségben is szerepet kaphat. Az Egyesület integráló tevékenységének hivatalos és legitim keretét azok a kétoldalú megállapodások biztosíthatják, amelyeket a tagmegyékkel/megye jogú városokkal lehet megkötni. Ez garantálja azt, hogy egy bizonyos fokig függetlenül képviseljük a megyéket, messze elegendő alapot képezve projektek előkészítésére, jól szervezett külkapcsolatok fejlesztésére vagy kialakítására, valamint az együttműködési hálózat fejlesztésére a tagmegyék és -városok igényeinek és elvárásainak megfelelően.
A regionális fejlesztés területén alapvető fontosságú szolgáltatások tartoznak tevékenységi körébe, amelyek tágabb értelemben mind a KE Magyar Tagozatának érdekeit szolgálják. Ezek az Egyesület által ellátni szándékozott feladatok, szolgáltatások a következők:
 
 
 
  • Intézményi képviselet - intézményi kapcsolatai révén hatékony közvetítő a szervezetek között azok együttműködési tevékenységei során;
 
 
  • Vállalati képviselet - ld. a fentieket érdeklődő cégekre vonatkoztatva;
 
 
  • A régió területére tervezett befektetések előkészítésének segítése, támogatás a legoptimálisabb partner megkeresésében, találkozók és tanulmányutak szervezése egyedi igények szerint;
 
 
  • Határmenti együttműködések elősegítése városok, intézmények, cégek, civil szervezetek részére;
 
 
  • Projektek, pályázatok fejlesztése és lebonyolítása, helyi és külföldi partnerekkel;
 
 
  • Egy speciális regionális fejlesztési információs csomag kialakítása és menedzselése vonatkozó és érdekelt regionális és interregionális partnerekkel megfelelően felépített és megalkotott regionális marketing stratégia alapján;
 
 
  • A régió stratégiai fejlesztésének, koncepciók és programok készítésének elősegítése, helyi és külföldi partnerek részvétele mellett (kiemelten a KE regionális fejlesztéssel foglakozó munkabizottsága révén);
 
 
  • Stratégiai, összehasonlító és megvalósíthatósági tanulmányok készítése, tekintettel a regionális fejlesztésre, közösen a megfelelő helyi partnerekkel;
 
 
  • Koncepcionális tanulmányok és dokumentációk készítése a régió tőke- és befektetésvonzó képességének megfelelően, a régió átfogó infrastrukturális bemutatásának megvalósítása révén az egyedi igényeknek vagy a keresletnek megfelelően, felmérések készítése az üzleti lehetőségekről, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra.
 
 
2.3.3 Együttműködési tevékenységek és projektek finanszírozása
 
 
A Phare és nemzeti/regionális források jelenlegi helyzetét tekintve, a tevékenységek finanszírozásának leghatékonyabb és legjobb útja a jelenleg elérhető EU-s és egyéb források, Közösségi Programok, és a Megyei Fejlesztési Ügynökségek forrásainak felhasználása. Ez az előcsatlakozási időszakra jellemző, mivel Magyarország EU-s csatlakozását követően (dátuma 2004. május 01.) a helyzet feltehetőleg alaposan meg fog változni. Ez, megfelelő fogadóképességet feltételezve, forrásokat jelenthet (a) a Strukturális és Kohéziós Alapokból, mint olyan régiók esetében, amelyek a sokat emlegetett, az egy főre jutó EU-s GDP érték 75 %-os határértéke alatt vannak (a jelenlegi irányelveknek megfelelően), illetve (b) a nemzeti/kormányzati alapokból, amelyekből a fenti területek mint elmaradott régiók részesülhetnek majd, a nemzeti és európai szinten meglévő regionális fejlettségi különbségek megszüntetésére irányuló EU-s alapelvnek megfelelően, (c) többlettámogatások, amelyeket az EU külső határán lévő régiók kaphatnak meg, majd végül, de nem utolsó sorban (egyre nagyobb mértékben érint bennünket) (d) az Interreg III program által kínált lehetőségek, amelyek interregionális vagy interterritoriális együttműködést finanszíroznak az EU-s és a csatlakozó országok régiói között (pl. más Közösségi Kezdeményezések mint az URBAN, az EQUAL és LEADER keretében is).
 
2.3.4 Az együttműködés stratégiai perspektívái
 
 
A fentieket figyelembe véve nyilvánvaló, hogy a KE Magyar Tagozata és nemzetközi partnerei együttműködése ígéretes perspektívát vázol az EU-s programok felhasználásához. A finanszírozási lehetőség önmagában nem elegendő, ha egy régiónak nincsenek reális programjai és projektjei, megbízható partnerei a támogatások felhasználására. Ezért a régiók együttműködésének stratégiai céljai között kell, hogy szerepeljen a jövő programjainak és projektjeinek előkészítése, felhasználva a jelenleg elérhető forrásokat. E tekintetben számos közös érdek merülhet fel, mint pl. a stratégiai és kulcsfontosságú a keleti piac elérése, különösen, ami az orosz piacot illeti. Észak-Kelet Magyarország stabil és biztonságos alapot biztosíthat azon cégek számára, amelyek ezen a piacon kívánnak megjelenni, ugyanakkor a hivatalos kapcsolatok, helyismeret, stb. révén a cégek számára alapvető és hasznos támogatást tud nyújtani. Euroregionális kapcsolatainkon keresztül hasonló támogatást tudunk nyújtani Ukrajna, Románia és Szlovákia irányába is. A Kárpátok Eurorégiót átszelő V. korridor jövőben betöltött szerepének és fejlesztésének reális keretét adják a fentiek.
Ez a közlekedési folyosó - mint a térség fő vérárama - óriási fejlődést indukálhat a régióban az infrastruktúra, szolgáltatások, logisztika stb. területén. Jelenléte megyénknek az EU térségben betöltött központi szerepét hangsúlyozza Oroszország elérhetőségét illetően.
Euroregionális keretben felmerül egy olyan kulcskérdés is, amely nélkül a fenntartható és teljes körű fejlődés a tágabb értelemben vett régióban nem képzelhető el. Ez a kulcskérdés - nem csak Kelet-Közép-Európában, hanem más régiókban is - az EU-s alapok és források optimális és leghatékonyabb felhasználási módja, az azok közötti programkoordináció. Ennek megfelelően említhetjük meg az előcsatlakozási alapokat (PHARE, SAPARD és ISPA), amelyek között határmenti együttműködési programja csak a PHARE-nak van, különböző határszakaszok közös programjainak keretében (Magyarország-Románia, Magyarország-Szlovákia). A régióban (amelyet nagy vonalakban azonosíthatunk a KE területével) működik a TACIS CBC, amelynek haszonélvezői csak a FÁK országok (közöttük Ukrajna). Amennyiben ezek a források elérhetőek, a térség régiói nem használhatják fel őket megfelelő hatékonysággal a következő okoknál fogva:
 
  • A jelenlegi PHARE országok prioritási rendszere (Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) esetenként eltérő, a különböző fejlettségi szinteknek és az eltérő regionális szükségleteknek megfelelően;
 
  • A PHARE és TACIS CBC források nem mindig használhatóak fel együtt, tükör-projektek megvalósítására (a programkoordináció megfelelő szintje nélkül);
 
  • Általánosságban a Bizottság legalább 2 MEUR költségvetésű projekteket fogad be, amely még a konzorciumok számára sem elérhető 500 000 EURO önerő szükségességét jelenti
 
Magyarország EU-s csatlakozása után nem lesz elérhető számunkra a PHARE alap, de elérhető lesz az Interreg III program, amely az új koncepció szerint felhasználható a csatlakozó országok régióiban is. Szomszédos régióink számára ezen kívül megmaradnak azonban a PHARE és TACIS alapok is. Szükség lenne tehát a három program koordinációjára. Nem valószínű, hogy a jelenlegi feltételek mellett ez a probléma megoldható.
Az első lépés egy olyan kísérlet volt, amely a PHARE CBC-t és az INTERREG-et (A-strand) koordinálta. Majd sor került néhány lépésre a PHARE és a TACIS esetében is. Ezek azonban nem vezettek sikerre. 
A fentiekre vonatkozó együttműködési célok és tevékenységek meghatározásánál könnyen körvonalazhatók Sz-Sz-B megye nemzetközi partnerei közös érdekei akár közép, akár hosszú távon. Egy ilyen környezet létrehozásához számos kölcsönös érdekeken alapuló projektötletre van szükség, így a rendelkezésre álló fejlesztési forrásokat eredményesen használhatjuk fel az említett program keretein belül.
2.4
Európai integrációs keretekben kezdeményezhető kapcsolatfejlesztésre, illetve -felvételre irányuló tevékenységek, az abból adódó témák vázlata
  a. Célok (az euroregionális közeg és az egyéb külkapcsolatok alapján):
 
- annak elérése, hogy a Kárpátok Eurorégió részt vegyen a kelet-közép-európai térségre vonatkozó fejlesztési folyamatok és programozás kialakításában (ld. regionális fejlesztés és CBC euroregionális aspektusai);
  - önállóan is aktív részvétel interregionális és/vagy CBC projektekben;
 
- partnerkeresés a helyi igényeknek megfelelő pályázatok, projektek fejlesztéséhez, lebonyolításához (a prioritások és témakörök adottak);
 
- forráskutatás a fenti pályázatok megvalósítására (közvetlen és közvetett kormányzati források felkutatása Magyarországon és nyugat-európai kormányoknál közös felhasználás végett);
 
- az ily módon felélénkített kapcsolatok további hasznosításához szükséges alapok megteremtése (rendszeres együttműködés és kapcsolattartás, tapasztalatcsere, párhuzamos rendezvények szervezése, stb.).
  b. Meglévő kapcsolati alapok, ezekből eredő lehetőségek:
   
A Kárpátok Eurorégiónak különböző nyugat-európai, határmenti együttműködésekkel foglalkozó struktúrákkal van hivatalos munkakapcsolata: például az Európai Határmenti Régiók Szövetsége (AEBR), Maas-Rajna Eurégió (EMR - BE-D);
  c. Célországok (a teljesség igénye nélkül, nem fontossági sorrendben):
    - BELGIUM, SVÉDORSZÁG, HOLLANDIA (regionális és euroregionális kapcsolatok);
   
- OLASZORSZÁG, NÉMETORSZÁG (elsősorban gazdasági érdeklődésüknél fogva érdekeltek, célország vagyunk számukra - kölcsönös érdekterületek vannak, például az V. Korridor fejlesztése, tőkekihelyezés);
   
- FINNORSZÁG (tradicionálisan jó kapcsolatok, erős kulturális és gazdasági szálak léteznek), AUSZTRIA (tradicionálisan jó kapcsolatok adottak, a keleti országrész új lehetőségeket jelenthet ausztriai befektetők, lehetséges partnerintézmények számára, bár meglévő nyugat-magyarországi partnereik miatt a lehetőségek kihasználása területileg elsősorban nem térségünkre vonatkozik);
   
- PORTUGÁLIA, SPANYOLORSZÁG, ÍRORSZÁG (hasonló csatlakozás előtti pozíció, tapasztalatcsere lehetősége);
   
- OROSZORSZÁG (gazdasági potenciál, illetve erős érdekterületek észak-keleti szomszédunk területén, ami szorosan összekapcsolódik az V. Korridor fejlesztési kérdéseivel és Ukrajna stratégiai szerepével).
   
Minderre szisztematikus kapcsolatépítési tevékenység révén teremthetünk alapot. Erre a Kárpátok Eurorégió hagyományos külföldi kapcsolatrendszere és a vonatkozó rendezvényeken való részvétel, az akkor megszervezett tárgyalások nyújtanak elsősorban lehetőséget.
  d. Várt eredmények:
   
A meglévő kapcsolatok megerősítése reális eredmény a konkrét együttműködések és tevékenységek megszervezése mellett - gyakorlati eredményekkel jár; új kapcsolatok alakíthatók ki; ld. Célok);
   
A Kárpátok Eurorégió kapcsolati tőkéjének felhasználása, konkrét példával:
Eurorégiókon keresztül (az AEBR által nyújtható információs háttér segítségével), illetve azoktól függetlenül a nyugat-európai országokkal történő kapcsolatfelvétel elérése közvetlen kormány- vagy tartományi/regionális/megyei szintű támogatási lehetőségek felkutatásához, közös felhasználásához: e célból külföldi megyei-regionális-tartományi vagy kormánypartnerrel kell együttműködést kialakítani.
   
Euregion Maas-Rhine (EMR)
Többéves együttműködésre tekinthetünk vissza, ennek Első és Második Együttműködési Fázisa során általános, de elégséges alapot jelentő fejlesztési koncepció készült, illetőleg jelenleg környezetvédelmi és vízgazdálkodási tárgyú projekt lebonyolítása zajlik (ld. mellékelt dokumentumok).