Carpathian Euroregion

Magyar Nemzeti Fél tagjai:

  • Borsod-Abaúj-Zemplén,
  • Hajdú-Bihar,
  • Heves,
  • Jász-Nagykun-Szolnok és
  • Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék, valamint
  • Debrecen,
  • Eger,
  • Miskolc és
  • Nyíregyháza Megyei jogú városok


Előzmények

A Kárpátok Eurorégió (KE) megalakítása (1993. február 14., Debrecen) alkalmat nyújtott a tagországok többségének (Lengyelország, Magyarország és Ukrajna) külügyminiszterei mellett európai struktúrák magas rangú képviselői (Mme Catherine Lalumiere, az Európa Tanács akkori főtitkára, később az Európa Parlament tagja) számára is arra, hogy támogatásukról biztosítsák a határmenti együttműködést, és aktív részesei legyenek Kelet-Közép-Európa stabilizációs folyamatának, a széleskörű együttműködés intézményesítésének a KE határmenti területei között.
Az alapítás óta eltelt esztendők során a KE sikeresen segítette elő a tagönkormányzatok közötti együttműködés fejlődését. Nélkülözhetetlen szerepet vívott ki magának Európa integrációjában - egyszerre mint cél és eszköz - egy olyan időszakban, amikor az Európai Unió bővítése, a periférikus régiók fejlesztése, a feszültségek terhelte térségek politikai, társadalmi és gazdasági stabilitása még kiemeltebb jelentőséggel bír a lakosok, a régiók, a nemzeti kormányok és Európa egésze számára egyaránt. Európai ismertsége és elismertsége alapján meggyőződésünk az, hogy a KE mind kiváló kapcsolatrendszerével, mind szakmai kompetenciái révén stratégiai partnerré válik a tagterületek nemzeti kormányai számára a kívánatos Európai Uniós tagság megszerzésében. Bizonyítják ezt azok az eredményes tevékenységek, amelyek az eurorégió munkatársainak szakmai felkészültségéről tesznek tanúbizonyságot. Ezek jól szemléltetik a KE politikai súlyát és szerepét, emellett a szakmaiság alapelvére irányítják a figyelmet: az eurorégiók jövőbeli feladata az legyen, hogy még eredményesebbé tegyék a régiók egymással összehangolt, integrált fejlesztését, a régiók aktuális igényeinek, céljainak megfelelő széles körű szakmai projektmunka keretein belül. A fentieket igazolják a külkapcsolatok fejlesztése során a térségünkben lévő és a nyugat-európai, regionális és euroregionális partnereink által támasztott elvárások is.
A Kárpátok Eurorégió (KE) tevékenysége Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia és Ukrajna határmenti területeire terjed ki azzal a céllal, hogy javítsa az ott élők életkörülményeit, fejlessze az önkormányzataik, intézményeik, gazdasági és civil szervezeteik közötti együttműködést a jószomszédság jegyében. Az öt tagországban vállalt és elvégzett kétféle feladat értékelése rajzolja ki a hosszú távú munka körvonalait. A Kárpátok Eurorégió 2003-ban történelmi fordulóponthoz érkezik: nem csupán területének stratégiai jelentősége, hanem az Európai Uniós csatlakozási folyamat térségbeli kiteljesedése is kiemelt fontosságúvá teszi az eurorégió 10 éves fennállását.
Az eurorégió munkabizottságokat működtet, amelyek közül a Regionális Fejlesztési Munkabizottság irányítása a Magyar Nemzeti Fél felelőssége. Ma az európai integráció előrehaladtával, az Európai Unióhoz történő csatlakozás kapujában az érintett határmenti területek jelentősége felértékelődik. A hozzájuk fűzött reményeket és a nekik jutó feladatokat csak akkor tudják sikeresen megvalósítani, ha korszerű és állandó képviseleti struktúrával rendelkeznek, amely az információáramlás segítése mellett konkrét projektek előkészítésében, lebonyolításában is részt vesz eurorégiós és más partnerek bevonása révén - különös tekintettel a regionális fejlesztés területére. Ez a gondolat húzódik meg a Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület megalapítása mögött. Az említett tevékenység jól kiegészíti a KE Magyar Tagozati Irodájának munkáját, amely a hivatalos eurorégiós szervezeti feladatok ellátását célozza. A fentiek szükségesek ahhoz, hogy a Kárpátok Eurorégió, illetve annak Magyar Tagozata hosszú távon megfelelhessen mind a tagterületek igényeinek, mind pedig az európai elvárásoknak.

Az Egyes ület tevékenysége a KE Magyar Tagozatának területére terjed ki: ez öt megyét (Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék), illetve azokon belül négy megyei jogú várost (Debrecen, Eger, Miskolc és Nyíregyháza) jelent.

Megalapításának célja, szervezeti háttere 

Az Egyesület Alapszabálya szerint "a Kárpátok Eurorégió területén az interregionális és határmenti együttműködés szélesebb társadalmi alapokra helyezése és továbbfejlesztése, az e területen jelentkező állami és önkormányzati feladatok elősegítése különös tekintettel az euroatlanti integrációra és az Európai Unióhoz történő csatlakozásra a regionális és határmenti együttműködés eszközrendszerének felhasználásával."

Az előbbi területeken az Egyesület (alapítva Nyíregyházán, 2001. november 09-én) az önkormányzatok, intézmények, az ott működő cégek és civil szervezetek képviseletét hivatott ellátni hazai és nemzetközi fórumokon; igényeiket szándékozik kielégíteni a projektfejlesztés, partnerkeresés, pályázati tevékenység, interregionális és határmenti együttműködéssel kapcsolatos tanácsadás keretein belül. Ezen kívül konkrét projekteket készít a Regionális Fejlesztési Munkabizottság feladatainak megfelelően.

Az előbbi szolgáltatások nyújtásához hatékony együttműködési hálózatot alakít ki, amelyben fontos szerepet kapnak maguk az önkormányzatok és intézményeik, a fejlesztési ügynökségek, a kamarák, vállalkozásélénkítő alapítványok mint az MVA hálózat tagjai, a helyi civil szervezetek, illetőleg gazdasági társaságok. Folyamatos kapcsolattartás mellett szoros együttműködés kialakítása a cél országos intézményekkel és struktúrákkal is.

Ennek érdekében az Egyesület kétoldalú megállapodásokban rögzíti az önkormányzatok elvárásait, igényeit, illetve azt, hogy miképpen feleljen meg azoknak tevékenysége során. Teszi ezt úgy, hogy feladatai jól körvonalazva elkülönüljenek a KE Magyar Tagozati Összekötő tevékenységétől, illetőleg kiegészítsék azt az együttműködés és partnerség elvének megfelelően.

A célok megvalósítása - Tevékenység terv 

Az Egyesületnek a KE Magyar Tagozatára vonatkozó prioritásai a következő területek szerint fogalmazódtak meg:

.

Regionális fejlesztés: a köz és magánszféra együttműködésének (Public Private Partnership) elősegítése gazdasági, társadalmi, tudományos és kulturális téren;

.

Interregionális és határmenti együttműködés: az együttműködő partnerek igényeinek kielégítése, sikeres interregionális lés határmenti partnerkapcsolataik kiszélesítése és továbbfejlesztése konkrét tevékenységek keretein belül;

.

Az Európai Unióhoz történő csatlakozás elősegítése: az együttműködő partnerek támogatása komparatív előnyeik kihasználásában, az uniós csatlakozásból következő lehetőségek kiaknázásában, a területen élő állampolgárok tájékoztatásában az Európai Uniós csatlakozás kérdéseit illetően;

.

Magyarország kelet-európai partnerkapcsolatainak fejlesztése: a Kárpátok Eurorégió kapcsolatrendszerének felhasználása a jószomszédi és együttműködési területeken.

Az előbbiek az Egyesület közhasznú fokozatát megalapozó céloknak alárendelt prioritásokat jelölik meg.