Carpathian Euroregion

A kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület Alapszabálya a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.1 Az Alapszabály 1. sz. mellékletében felsorolt alapítók a 2. pontban meghatározott közhasznú    célok    érdekében    egyesülési   joguk    gyakorlásával    társadalmi szervezetként egyesületet hoznak létre az alábbiak szerint.

1.2 Az egyesület teljes neve: Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület

1.3.   Működési területe:    A Kárpátok Eurorégió Magyar Tagozatának működési   területe

1.4 Székhelye: 4400 Nyíregyháza, Hősök tere 5.

1.5 Alapítás éve: 2001

1.6 Felügyelete: - Törvényességi felügyeletét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség  látja el.

1.7.     Bélyegzője: Kör alakú bélyegző a következő szélfelirattal: Kárpátok Eurorégióért Regionális Fejlesztési Közhasznú Egyesület, a bélyegző közepén: a Kárpátok Eurorégió címere. Az egyesület olyan, önkormányzattal rendelkező, közhasznú tevékenységet folytató, pártsemleges társadalmi szervezet, amely célkitűzéseiben meghatározott céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott alapszabály szerint működik.

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS TEVÉKENYSÉGE

2.1  Az egyesület célja: A Kárpátok Eurorégió területén az interregionális és határmenti együttműködés szélesebb társadalmi alapokra helyezése és tovább fejlesztése, az e területen jelentkező állami és önkormányzati feladatok elősegítése különös tekintettel az euroatlanti integrációra és az Európai Unióhoz történő csatlakozásra a regionális és határmenti együttműködés eszközrendszerének felhasználásával.

2.2  Az egyesület tevékenysége: Az 1.2 pont céljait szolgáló olyan tevékenységek végzése, amelyek:

  • az egyesület közhasznú jellegével összeegyeztethetők, abból következnek, és annak gyakorlati megvalósítását szolgálják;
  • olyan    pályázatok    megírására    és/vagy    lebonyolítására,    olyan    lobby tevékenység és bármely más tevékenység kifejtésére irányulnak, amelyek az egyesület közhasznú tartalmával összeegyeztethetők;
  • olyan, harmadik személyekkel, hazai és külföldi állami és más társadalmi szervezetekkel,     gazdasági     társaságokkal     létrehozandó     kapcsolatok kialakítását, ápolását és továbbfejlesztését szolgálják, amelyek az egyesület céljainak elérését annak közhasznú jellegével összhangban szolgálják;
  • az  egyesület működési  területének  európai  és  euroatlanti  integrációját elősegítő tevékenységek, programok generálására, hasonló programokban való aktív részvételre irányul;
  • olyan   vállalkozások   megszervezésére   és/vagy   lebonyolítására   irányul, amelyek az egyesület közhasznú jellegével és céljaival összeegyeztethetők;
  • az   egyesület   működési   területén   élő   állampolgárok,   az   ott   működő civil/nonprofit szervezetek és gazdasági tevékenységet folytató társaságok érdekeinek   képviseletét,    azokkal   összhangban   végzett   tevékenységek megtervezését, koordinálását, lebonyolítását célozza, nem kizárva a hasonló célokkal rendelkező szervezetekkel történő együttműködést sem.

E célokat közhasznú tevékenységként, nyereség és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú egyesület formájában végzi. Következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekeivel összhangban való végrehajtására.
A fenti keretek között az Egyesület a közhasznú tevékenységről szóló 1997. évi CL VI., közhasznú szervezetekről szóló értelmező rendelkezéseiben meghatározott alábbi közhasznú cél szerinti tevékenységeket látja el:

  • Tudományos tevékenység, kutatás.
  • Nevelés, oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés.
  • Kulturális tevékenység.
  • Kulturális örökség megóvása.
  • Természetvédelem, állatvédelem.
  • Környezetvédelem.
  • Emberi és állampolgári jogok védelme.
  • A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekkel, valamint a határon túli magyarsággal kapcsolatos tevékenység.
  • Közrend   és   közlekedésbiztonság   védelme,    önkéntes   tűzoltás,    mentés, katasztrófaelhárítás.
  • Munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások.
  • Európai és euroatlanti integráció elősegítése.

3. AZ EGYESÜLET JOGÁLLÁSA

3.1  Az egyesület közhasznú szervezet:

  • Az   egyesület   jogi    személy,    amely   nyilvántartásba   vételi   kérelmével egyidejűleg közhasznú céljaira és tevékenységeire tekintettel kéri közhasznú fokozatban a közhasznúsági nyilvántartásba vételt is.
  • Az egyesület tagjain kívül más, kívülálló harmadik személy is részesülhet közhasznú szolgáltatásaiból.
  • Az egyesület a Kárpátok Eurorégió Interregionális Szövetség alapszabálya, szabályzata és határozatai szellemében végzi tevékenységét.
  • Az    egyesület    vállalkozási    tevékenységet    csak    közhasznú    céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.
  • Az   egyesület   közvetlen  politikai   tevékenységet  nem   folytat,   szervezete pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve tőlük nem fogad el.

3.2  Az egyesület működése:

Az egyesület a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Bíróságon vezetett nyilvántartásba történő bejegyzést követően kezdi meg működését. Az egyesület határozatlan időre jön létre.


4.  AZ EGYESÜLET TAGJA

4.1 Az egyesület tagja lehet minden olyan természetes és jogi személy,  aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, tevőlegesen részt vesz   a   benne   rögzített   célok   megvalósításában,   kinyilvánítja   csatlakozási szándékát, megfizeti a tagsági díjat, vagy kitölti a pártoló tagsági nyilatkozatot.

4.2 Pártoló tagként felvehető természetes, jogi személy és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely az egyesület céljainak elérését anyagilag támogatja.

4.3 Az egyesület tagjai tagdíjat fizetnek, melynek mértékét évente  a közgyűlés határozza meg. Az egyesület tagjai tagsági könyvet kapnak, amelyben a tagdíj befizetését is igazolják.

4.4 Az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az egyesület működését érintő minden kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja.

4.5 A tag jogai:

  • Az egyesület tagja jogosult - döntési, tanácskozási és javaslattételi joggal -
    részt venni  az  egyesület munkájában,  rendezvényén,  kezdeményezheti   a
    tevékenység fejlesztését, tájékoztatást kérhet, sérelem esetén észrevételt tehet.
  • Az egyesület szerveibe a tag tagot választhat és azokba taggá választható.
  • A tag jogosult az egyesület bármely jogsértő határozata ellen a tudomásra
    jutástól számított 30 napon belül bírósági eljárást kezdeményezni.
  • Az elnök vagy az ügyvezető igazgató engedélyével használhatja az egyesület
    eszközeit, berendezéseit, létesítményeit.

4.6      A tag kötelezettségei:

  • Tevőleges részvétel az alapszabályban meghatározott célok megvalósításában.
  • Az egyesület és szerveinek munkájában, tevékenységében való folyamatos
    részvétel.
  • A közgyűlés által megállapított éves tagdíj megfizetése.
  • Az egyesület vagyonának megóvása és annak lehetőségeihez mérten történő
    gyarapítása.
  • Az egyesület tagja köteles a jogszabályoknak, az egyesület alapszabályának és
    más belső határozatok előírásainak eleget tenni.

4.7      A pártoló tag jogai

  • A pártoló tag az egyesület munkájában, annak közgyűlésein tanácskozási
    joggal részt vehet.
  • Tájékoztatást kérhet az egyesület munkájáról.
  • Az általa fizetett pártolói tagdíj (támogatás) rendeltetéstől eltérő felhasználását
    tapasztalva észrevételt tehet az egyesület ügyintéző és ellenőrző szerveinél.
  • Ezen alapszabály reá vonatkozó rendelkezéseit, a testületi szervek e körben
    hozott határozatait megtartja.

4.8      A pártoló tag kötelezettségei:

  • Köteles anyagilag támogatni az egyesület céljainak megvalósítását.
  • Köteles elősegíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósulását.

5. A TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE, SZÜNETELÉSE,
MEGSZŰNÉSE

5.1.     A tagsági viszony keletkezése:

  • Az egyesület alapításával.
  • Belépéssel.    A    belépési    nyilatkozatnak    az    elnökség    által    történő elfogadtatásával. Elutasítás esetén a közgyűléshez lehet fellebbezni, mely véglegesen dönt a tagsági jogviszonyról.
  • A pártoló tag esetén pártoló tagsági nyilatkozat kitöltésével.

5.2.     A tagsági viszony szünetelése:

  • Ha az egyesület tagja az egyesületi  tevékenység  gyakorlásában  tartósan akadályozva van, akkor tagsági viszonya szüneteltethető.

5.3.     A tagsági viszony megszűnése:

  • A tag kilépésével.
  • Az egyesület tagja saját elhatározása alapján bármikor indoklás nélkül kiléphet a szervezetből. Kilépési szándékát szóban vagy írásban az elnökség bármely tagjához benyújthatja.
  • A tag kizárásával.
    Kizárható az a tag, aki az elnökség ismételt figyelmeztetése ellenére az alapszabály előírásait megsérti, vagy súlyosan vét a törvények ellen. A kizárt tag a kizárástól számított 3 éven belül nem létesíthet tagsági viszonyt az egyesülettel.
  • A tag törlésével.
    Törölni kell azt a tagot, aki felszólítás ellenére sem rendezi tagdíj hátralékát. A kizárásról és törlésről az elnökség határoz, fellebbezni a közgyűléshez lehet, mely véglegesen dönt.
  • A tag halálával.

6.  AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE

6.1      Az egyesület szervei:

  • A közgyűlés.
  • Az elnök és az ügyvezető igazgató.
  • A felügyelő bizottság.

Az  egyesület   szervei   a   demokratikus   önkormányzat,   a  nyilvánosság  és   a szolidaritás elvének tiszteletben tartásával működnek.

6.1.1. A közgyűlés:

Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll.

6.1.1.1. A közgyűlés összehívása:

Az elnök a közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal köteles összehívni. A rendkívüli közgyűlést 30 napon belül kell összehívni, ha azt a tagok legalább egyharmada, vagy a felügyelő bizottság az ok és cél megjelölésével írásban kezdeményezi. A közgyűlést össze kell hívni akkor is, ha annak összehívását a bíróság elrendeli.

6.1.1.2. A közgyűlés megtartása:

Az egyesület közgyűlésére a meghívókat az elnökség 15 nappal a közgyűlés időpontja előtt küldi el a tagok, pártoló tagok és a helyi médiák részére. A közgyűlésre küldött meghívóknak tartalmazniuk kell a közgyűlés időpontját, helyszínét és napirendi pontjait. Az egyesület közgyűlése nyilvános, az arról készült iratokba mindenki betekinthet arról másolatot készíthet. A közgyűlésről jegyzőkönyv készül, mely rögzíti a tárgyalt napirendeket, a hozzászólásokat, továbbá a döntéseket támogatók és ellenzők számarányát. A közgyűlés a tagokra kötelező hatályú döntéseit határozatba foglalja. Megsemmisíti vagy megváltoztatja az elnök törvénysértő határozatát.

6.1.1.3. A közgyűlés határozatképessége:

A közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a tagok legalább fele plusz egy fő jelen van. Határozatképtelenség esetén az azonos napirenddel 15 napon belül másodszor összehívott közgyűlés a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.

6.1.1.4.  A közgyűlés határozathozatala:

  • A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, a jelenlévő tagok több mint   felének szavazatával hozza.
  • A jelenlevők szavazatának kétharmados többsége szükséges az elnökség, a felügyelő bizottság visszahívásához, valamint az egyesület megszüntetéséhez.
  • Háromnegyedes  döntés  szükséges  bármely egyesületet  alapító   tag  kizárásához.
  • Az  alapszabály elfogadásához, módosításához és kiegészítéséhez,más  társadalmi      szervezettel való egyesüléshez, az egyesület feloszlásához a rendes tagok több mint kétharmadának szavazata szükséges.

6.1.1.5.   A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • Az alapszabály elfogadása, módosítása, kiegészítése.
  • Az    egyesület    vezető    szerveinek    és    tisztségviselőinek
    megválasztása, illetve visszahívása.
  • A tagsági díj megállapítása.
  • Az  éves  költségvetés,  beszámoló,  közhasznúsági jelentés
    elfogadása és véleményezése.
  • Az egyesületi tagok és az egyesület szervei/tisztségviselői között keletkezett viták és fellebbezések elbírálása.
  • Más   szervezettel   történő   egyesülés,   illetve   az   egyesület
    feloszlásának kimondása.
  • Döntés   minden   olyan   kérdésben,   melyet   a  jogszabály,
    alapszabály a kizárólagos hatáskörébe utal,  vagy amit az elnökség a közgyűlés elé terjeszt.

6.1.2. Az elnökség:

6.1.2.1. A közgyűlés az egyesület tagjai közül négy évre három fős elnökséget, közülük elnököt választ nyílt szavazással. Az elnökség tagja az lehet, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. Az elnökségen belüli munkamegosztásról az elnök javaslata alapján az elnökség dönt.
Két közgyűlés között az egyesület munkáját az elnökség irányítja.
A két választás között megüresedő helyet pótválasztással kell betölteni.
Az elnökség tagja az elnökön kívül - amennyiben ezek a tisztségek be vannak töltve - a társelnök és az alelnök.

6.1.2.1.   Az elnökség az egyesület általános hatáskörű végrehajtó, ügyintéző szerve. Az elnökség felelős az egyesület anyagainak, eszközeinek, pénzeszközeinek szabályos, célirányos felhasználásáért, tárolásának, őrzésének megszervezéséért. Az elnökség gyakorolja az egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogokat.

6.1.2.3. Az elnökség kizárólagos hatásköre:

  • Összehívja a közgyűlést
  • A közgyűlések között irányítja az egyesület munkáját.
  • Javaslatokat készít az egyesület tevékenységét, gazdálkodását meghatározó   kérdésekre,   s   elkészíti   az   egyesület   éves beszámolóját,  majd  ezeket jóváhagyásra  a közgyűlés  elé terjeszti.
  • Kezeli az egyesület működése során felhalmozódott vagyont.
  • Intézi   a   tagsági   viszony   keletkezésével,   megszűnésével kapcsolatos ügyeket, a tagokról nyilvántartást vezet, dönt a tag kizárásáról, törléséről.
  • Véleményt és javaslatot alakít ki az egyesületi tagokat érintő
    kérdésekben, képviseli és védi érdekeiket.
  • Összehívja  a  közgyűlést,   és javaslatot tesz  napirendjére,
    évente beszámol tevékenységéről a közgyűlésnek.
  • Elkészíti és beterjeszti a közgyűlés elé a költségvetést és a
    közhasznúsági jelentést.
  • Végrehajtja azokat a feladatokat,  amelyekkel a közgyűlés megbízza, és dönt mindazokban a kérdésekben, amelyek nem tartoznak a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

    Az elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Az elnökség üléseit szükség szerint tartja, de legalább negyedévente egyszer ülésezik. Az üléseket az elnök, akadályoztatása esetén az elnökségi tagok egyike hívja össze az ülést megelőzően legalább 3 nappal, a napirend egyidejű közlésével. Az ülés a tagok legalább felének jelenléte esetén határozatképes, határozatait pedig a jelenlévők többségének szavazatával hozza. Az elnökség üléseiről jegyzőkönyv készül. Ebben rögzíti érdemi véleményét, javaslatát, valamint a tagokra kötelező érvényű döntését, melyet határozati formába foglal. Az elnökség az éves közgyűlésen köteles beszámolni az addig végzett tevékenységéről.

    Az elnökség ülései nyilvánosak. Fontos közérdekből, illetve magánérdekből - az érintett kérelmére - az elnökség a nyilvánosságot kizárhatja.

    Az elnökség elnöke egyben az egyesület elnöke is. Az egyesület elnöke harmadik személyek, hatóságok, bíróságok felé képviseli az egyesületet. Képviseleti joga önálló.

6.1.2.7.  "Az elnököt távolléte vagy akadályoztatása esetén a társelnök    helyettesíti. Az elnököt helyettesítő társelnök képviseleti joga nem teljes körű, így az egyesület nevében írásbeli nyilatkozatot - amely magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezési jogot is - csak az alelnökkel vagy az ügyvezető igazgatóval együttesen lehet".

6.1.3. A felügyelő bizottság:

6.1.3.1. A   közgyűlés   az   elnökség   megválasztásával   egyidejűleg   az
egyesület tagjai közül 3 tagú felügyelő bizottságot és tagjai közül elnököt választ. A felügyelő bizottság megbízatása 4 évre szól. A felügyelő     bizottság     tagjait     a     közgyűlés     kétharmados szavazattöbbséggel a 4 év lejárta előtt is visszahívhatja.

6.1.3.2. A felügyelő bizottság hatásköre és működése:

  • A felügyelő bizottság ügyrendjét maga határozza meg.
  • A felügyelő bizottság ellenőrzi az egyesület törvényes és    demokratikus     működési     szabályainak     megtartását,     a gazdálkodási szabályok megtartását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől   jelentést,   az   egyesület   tagjaitól   pedig tájékoztatást kérhet.   Az  ellenőrzése   során  betekinthet  az egyesület könyveibe, irataiba, azokat megvizsgálhatja, ehhez indokolt esetben az egyesület költségére külső szakértőt vehet igénybe.
  • A felügyelő bizottság elnöke vagy az általa kijelölt tag tanácskozási joggal részt vezet az elnökség ülésein.
  • A  felügyelő   bizottság   köteles   a   közgyűlés   összehívását kezdeményezni,  illetve tájékoztatást adni,  ha arról  szerez tudomást, hogy:

Az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy az egyesület érdekeit súlyosan sértő mulasztás történt, amelynek    megszüntetése    vagy    a    következmények elhárítása,   illetve   enyhítése   az   intézkedésre  jogosult közgyűlés döntését teszi szükségessé.

A vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

  • A közgyűlést a felügyelő bizottság javaslatára annak megtételétől számított 30 napon belül össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a közgyűlés másodszori összehívására is jogosult. Amennyiben a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.

6.2.    Az egyesület tisztségviselői:

Vezető tisztségviselők:

  • Elnök.
  • Társelnök.
  • Alelnök.
  • Ügyvezető igazgató.
  • Felügyelő bizottság elnöke.

6.2.1. A tisztségviselők feladatainak ellátása:

A tisztségviselők feladataikat társadalmi megbízatásként látják el, részükre a közgyűlés tiszteletdíjat állapíthat meg. Az egyesület tevékenységét - a közgyűlés, az elnökség és a felügyelő bizottság hatáskörébe tartozó kérdések kivételével - az elnök irányítja. A vezető tisztségviselők az egyesület vezetését fokozott gondossággal, az egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

6.2.2. A tisztségviselők megválasztása:

Az egyesület szerveibe a jelölés és a szavazás nyíltan történik. Az adott tisztségre azt a személyt kell megválasztottnak tekinteni, aki a szavazatok egyszerű többségét megkapta. Ennek hiányában több jelölt esetén azt, aki a második szavazás során a legtöbb, de a jelenlévők legalább egynegyedének a szavazatát megkapta, szavazategyenlőség esetén azt, akit sorrendben előbb jelöltek.

6.2.3. A tisztségviselők megbízatása megszűnik:

  • a tagsági jogviszony megszűnésével,
  • lemondással,
  • visszahívással,
  • megbízás időtartamának lejártával,
  • elhalálozással.

6.2.4.  Az ügyvezető igazgatóra vonatkozó eltérő szabályok:

A közgyűlés az elnökséggel egyidejűleg 4 év időtartamra ügyvezető igazgatót választ, aki az egyesület tevékenységének - elsősorban gazdálkodásának, ügyvitelének - operatív irányítója. Ügyvezető igazgatóvá olyan személy is megválasztható, aki nem tagja az igazgatóságnak, feltéve, hogy egyébként megfelel a vezető tisztségviselőkkel szemben támasztott követelményeknek.
Tevékenységét az elnökség által meghatározott jogviszonyban végzi, ami lehet megbízási vagy munka jogviszony. Az erre vonatkozó szerződést az ügyvezető   igazgatóval   az   elnökség  köti   meg,   és   a  közgyűlés   által jóváhagyott költségvetés keretei között megállapítja díjazását. A jogviszony létesítése, megszüntetése és a díjazás kivételével a megbízói, illetve munkáltatói jogköröket az elnök gyakorolja.
Az ügyvezető igazgató jogosult az egyesület képviseletére harmadik személyek, hatóságok, bíróságok előtt. Képviseleti joga önálló.
Az ügyvezető igazgató e tisztsége a 6.2.3 ponton kívül az alábbi esetekben is megszűnik:

  • ha a közgyűlés rendes vagy rendkívüli felmondással él,
  • ha az ügyvezető igazgató tisztségéről lemond,
  • közös megegyezéssel,
  • ha utólag olyan körülmény áll elő, amely a vezető tisztségviselővel
    szembeni kizáró ok (például összeférhetetlenség), amelyre tekintettel a közgyűlés felmenti.

Az ügyvezető igazgató köteles az elnökség ülésein tanácskozási joggal részt venni, és az elnökség igényei szerint megadni a szükséges beszámolót, tájékoztatót, illetve köteles javaslatot tenni a hatáskörét meghaladó intézkedésekre.

7.  ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOK

7.1 Nem  lehet  vezető  tisztségviselő  az,   akit  bűncselekmény  elkövetése  miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, illetve aki közügyektől eltiltás hatálya alatt áll.

7.2 Az egyesület megszűnését követő két évig nem lehet más, közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

7.3 A vezető tisztségviselő, illetve ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú   szervezetet   előzetesen  tájékoztatni   arról,   hogy   ilyen   tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

7.4 Az egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság tagjává nem választható meg.

7.5.  A közgyűlés, elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa a határozat alapján:
-  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
- bármilyen más előnyben részesül, illetve  a megkötendő jogügyletben  egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának vagy a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

7.6.  Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki:
a.) az egyesület elnöke, társelnöke, alelnöke, ügyvezető igazgató,
b.) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló
munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
c.) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés
nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által
tagjának a társasági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő
cél szerinti juttatást -, illetve
d.) az a-c.) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

8. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

8.1 Az egyesület pénzügyi forrásait alapvetően a tagdíjak, a támogatások, egyéb bevételek   (rendezvények,   vállalkozások   bevételei,    önkéntes   adományok), valamint   azok   kamathozadékai   képezik.    Az   egyesület   alapításához   és működésének  megkezdéséhez   szükséges   induló   vagyon   100.000   Ft,   azaz egyszázezer forint, amelyet a Kárpátok Eurorégió Magyar Tagozata a bírósági nyilvántartásba vételt követő 8 napon belül bocsát az egyesület rendelkezésére.

8.2 A tagdíjak fizetésének rendjét és mértékét az éves költségvetés elfogadásával egyidejűleg a közgyűlés határozza meg. A gazdasági, vállalkozási tevékenység megkezdéséről és megszüntetéséről a közgyűlés határoz.

8.3 A támogatásokat a magánszemélyek, jogi személyek és jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok felajánlásai és hozzájárulásai adják. A támogatásokat az alapszabályban rögzített célokra lehet felhasználni. Az egyesület a tagját, a támogatót, valamint e személyek hozzátartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

8.4 Az    egyesület    vállalkozásának    fejlesztéséhez    közhasznú    tevékenységét veszélyeztető hitelt nem vehet fel. Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az alapszabályban meghatározott közhasznú céljai elérésére fordítja.

8.5 Az    egyesület   gazdálkodásával   kapcsolatos   nyilvántartásait   az    irányadó könyvvezetési szabályok alapján végzi. Az adományokat könyv szerint, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az egyesületi tagok érdekvédelmével összefüggő kiadások fedezetére az éves költségvetésen belül elkülönített alap is létrehozható.

9. AZ EGYESÜLET DÖNTÉSEINEK, HATÁROZATAINAK RÖGZÍTÉSE ÉS A NYILVÁNOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA

9.1 A közgyűlés, az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A közgyűlésen készült jegyzőkönyvet a közgyűlés elnöke és a jegyzőkönyvvezető írja alá, és azt a közgyűlésen erre megválasztott két tag hitelesíti. Az elnökség ülésein készült jegyzőkönyvet az elnökség jelenlévő minden tagja aláírja.

9.2 Az   ügyvezető   igazgató   a   közgyűlés   által   hozott   határozatokat   köteles haladéktalanul bejegyezni a határozatok könyvébe. A bejegyzést a jegyzőkönyvet hitelesítő egyik tag hitelesíti. A határozat csak ezt követően válik érvényessé. Az elnökség elnöke köteles a közgyűlés és az elnökség által hozott határozatokat - melyek valamely tagra vonatkozóan jogokat és kötelezettségeket állapít meg, illetve harmadik személyt (hatóságokat érint) az érintettel írásban közölni. Ha az érintettek nagy száma miatt ez nehézségbe ütközik, a közlés a sajtó útján közzé tett közleményben is lehetséges.

9.3 A határozatok könyve olyan nyilvántartás, amelyben rögzíteni kell a közgyűlés és az elnökség döntéseinek tartalmát, a döntéshozatal időpontját, a határozat hatályát, a döntést a határozathozatal során támogatók és ellenzők számarányát a többségi döntés ellen szavazók személyét. A közgyűlésen illetve az elnökség ülésén a jegyzőkönyvet úgy kell felvenni, hogy ezek az adatok rögzítésre kerüljenek.

9.4 Az egyesület a nyilvánosságot rendszerint a Kelet-Magyarország című napilapon keresztül tájékoztatja a nyilvánosságot   igénylő információkról. E lapban kerül közzétételre a pályázatok meghirdetése, a támogatottak névsora, az esetleges támogatási összeg,  valamint az éves közhasznúsági jelentés.  Az  egyesület működésének nyilvánosságra kerülése érdekében az elnökség igénybe veheti a helyi rádiók és televíziók műsorait, továbbá szükség szerint az országos vagy regionális sajtó szerveit is.

9.5 A közhasznú szervezet működése során keletkezett iratokba az egyesület tagjai és pártoló tagjai korlátozás nélkül, más személyek érdekeltségük valószínűsítése mellett az egyesület székhelyén betekinthetnek. Az erre vonatkozó igényt az ügyvezető igazgatónál kell jelezni.

10. AZ EGYESÜLETHEZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁS

10.1.   Az egyesület nyitott, ahhoz bármely jogi és természetes személy csatlakozhat, ha az alapszabályban foglaltakat elfogadja, az egyesület céljával egyetért és annak megvalósítását támogatni kívánja, és a csatlakozást a közgyűlés elfogadja.

10.2. Az egyesület a függetlenség és az önállóság elve alapján tarthat fenn kapcsolatokat hazai és külföldi állami és más társadalmi szervezetekkel.

10.3.   Az egyesület a közgyűlés határozata alapján - önállóságának megtartása mellett - országos szövetséghez való csatlakozást kezdeményezhet.

11. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

11.1. Az egyesület megszűnik:

  • ha a megszűnést a közgyűlés elhatározza,
  • ha más társadalmi szervezettel egyesül,
  • amennyiben a tagjainak száma 10 fő alá csökken és emiatt, vagy más törvényes okból a bíróság megszűntnek nyilvánítja.

11.2. Az egyesület megszűnése esetén vagyonáról - a hitelezők kielégítése után a közgyűlés döntése szerint kell rendelkezni

12. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12.1. Az   egyesület  köteles   szervezeti   és  működési   szabályzatot   készíteni,   mely tartalmazza:

  • olyan nyilvántartás vezetésének módját, melyből a vezető szerv döntéseinek tartalma,    időpontja,    hatálya   és   meghozatalának    szavazati    aránya    is megállapítható,
  • tartalmazza továbbá részletesen a vezető szerv döntéseinek az érintettekkel való közlési módját, a nyilvánosságra hozatal módját,
  • az  egyesület  működésével  kapcsolatosan  keletkezett  iratok  nyilvánossági körének meghatározását, az azokba való betekintés rendjét,
  • az  egyesület működésének nyilvánosságát,  az  általa nyújtott  szolgáltatás igénybevétele módjának, valamint a beszámoló és közhasznúsági jelentés nyilvánosságra hozatalának módját,
  • minden olyan kérdést, amelyet részleteiben az Alapszabály nem szabályoz.

12.2. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény előírásai az irányadóak.

Jelen alapszabályt az egyesület alapító tagjai a 2001. augusztus 09. napján megtartott alakuló közgyűlésen fogadták el az 1/2001(VIII. 9.) számú határozattal.

A 2001.  november 09-i  alakuló közgyűlésen  a 2/2001   (XI.09.)  sz.  határozattal változtatás nélkül ismételten elfogadták.

Jelen alapszabály a 2001. augusztus 9-én kelt alapszabálynak a 2007. június 7-i, 2010. december 16-i és a 2011. április 1-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt, 2011. április 1.-től hatályos szövegét tartalmazza. Az egységes szerkezetbe foglalásra az alapszabály 6.1.2.1., 6.1.2.6, 6.1.2.7., 6.2., 6.2.4. és a 7.6. pontjainak változása miatt került sor.

Nyíregyháza, 2011. április 1.

                                                                                                                     
Dr. Karakó László  

                                                                                                         
Egyesület elnöke